14. epizód: TV sztár születik

Ha őszinte akarok lenni, akkor ez a TV producer nem igazán volt szimpatikus, volt benne valamit nagyképű tudatlanság. Nem tudom, hogy mekkora szám a holnapi műsor, de gondolom nem egy Grammy esemény, pedig ez a fickó éppen úgy viselkedett, mintha már lenne pár ilyen díja, vagy legalábbis ő lenne Brad Pitt. Pedig talán csak annyi van, hogy egyszer látott valakit, aki ismerte azt az újságírót, aki már olvasott egy izgalmas írást, ami Brad Pitt-ről szólt. Ezt persze csak magamban jegyeztem meg, nem mondtam senkinek, még Edének és Elizának sem. Azt viszont eldöntöttem, hogy én nem veszek részt a beszélgetésben, mert az a helyzet, hogy néha nem tudok uralkodni magamon és ilyenkor vagy meglátszik, amit gondolok, vagy ki is mondom. És melyik előnyös és hasznos? Így van! Egyik sem.

– Mi a helyzet tesó? Min gondolkodsz? Látom, hogy nagyon forognak a kerekek ott benn.

– Semmi különös, csak úgy döntöttem, hogy holnap elég, ha Eliza és te mentek a beszélgetésre, nekem amúgy is van még elég sok dolgom. Most, hogy népszerűek lettünk itt a parton, nem hibázhatunk.

– Rendben és rendben. Majd hagyom Elizát érvényesülni, mert nekem amúgy sem szimpatikus ez a fickó. De most megyek, mert elfáradtam, és holnap korábban lesz a reggel, tudod vásárolnunk is kell.

Milyen érdekes ez az iker-dolog, gondoltam, hiszen néha elég csak ugyanarra gondolnunk és ugyanarra jutunk. Milyen igaza volt papának.

– Helló szép fiú! Hogy-hogy még mindig talpon? Ahogy láttam nagyon zúzós volt a mai nap. Nem vagy fáradt?

– Így-így, csak éppen levezetek. Tudod ez olyan, mint a hosszú távú kerékpározás. Ha befutsz, mondjuk 250 km után, akkor még nem tudsz leállni. Meg ez a mai nap is annyira csodás volt. Szerinted?

– Én a csodás helyett a sikeres és eredményes szavakat használnám, bár tudom, hogy te nem igazán szereted ezeket. És mit szólnál egy kis közös levezetéshez? Kis merengés a parton, közös verselés, ilyesmi.

– Nem tudom Eliza mire gondolsz, de eddig bármilyen ötleted is volt, az nekem bejött. És akkor nálad, vagy nálam?

Most gondoljatok bele, amikor egy valóban tuti nap után, amikor már pihenni szeretnél, akkor jön egy jobb esély egy másfajta pihenésre. Lazító masszírozás, érző gondoskodás, halk susogás, majd bársonyos beteljesülés. Menünek sem rossz. Igazam van, vagy igazam van?

Ede csak annyit érzett meg az egészből, hogy reggel úgy döntött, egyedül indult el bevásárolni. Így volt időm valami gyors és egyszerű reggelit összeütni. Eliza már kávéval ébresztett. Na most őszintén, milyen munka ez? Már látom, hogy sokan irigyelnek, ami rendben is van, rászolgáltam.

– Képzeld Anti, olyan szerencsém volt, hogy mindent, amit csak összeírtunk sikerült megkapnom, nem maradt ki semmi. Akarsz beszélni a mai TV-s dologról?

– Nem igazán, de a fickóval azért óvatosan.

– Ne izgulj Eliza dolga lesz a duma, én csak a kajával, esetleg a sörrel kapcsolatban fogok megnyilvánulni. De sietnünk kell, mert lassan kezdődik.

Bár én csak távolabbról figyeltem a beszélgetést, de az pontosan lejött, hogy amint számítottam Eliza lehengerelt mindenkit. Olyan átütően csillogó és vonzó volt, hogy szinte csak rajta volt a kamera. Vagy az operatőr. Afféle kameramágnes volt. Ja, meg a riporter se tudta levenni róla a szemét. Gondoltam, milyen egyszerű és néha igazságtalan ez a világ, sokszor elég, ha meggyőzően szép és okos valaki, máris más az emberek viszonyulása. Persze Eliza ezt abszolút mértékben megérdemli, csak belegondoltam, hogy vajon nekem is menne ez? Így biztosan nem is tudnám. A végén még volt egy kérdés, amolyan megzavaró szándékú, a sörrel kapcsolatban, de ezt Ede olyan precizitással és szakértelemmel oldotta meg, hogy még a jelenlévő hallgatóság is hangosan tapsolt. Majd megkérdezem, hogy honnan a fenéből tudja ilyen pontosan, hogy mi az a hideg-komlózás. Meg egyáltalán.

– Na milyenek voltunk Antikám? Lehengerlő, csúcsszuper és sármosan tehetséges? Nem is tudtam, hogy Ede ennyire képben van, ha sörről van szó. De tudjátok, hogy ez mit jelent nekünk?

– A sárm, a tehetség, vagy a henger?

– Nem dehogy, azt én is tudom, hanem úgy általában ez a beszélgetés. Az az érdekes producer fickó azt mondta, hogy a nyári szezonban ez a legnézettebb reggeli műsor, és ebben szerintem mi voltunk a fő attrakció.

– Hát ez, szerintem megfizethetetlen. Szerinte te olyan fülledtté tetted ezt a reggelt, amire kevesen képesek, Ede pedig maga volt Stallone, úgy védte a sörét.

– Az bizony, kár, hogy Noémi csak később érkezik. Ja, és elintéztem, hogy kapunk egy példányt is a felvételből, amivel Noémi tud majd mit kezdeni.

– Hát ez hihetetlen, tényleg, gratulálok. Akkor ma már csak mintegy 4-500 befali menüt kell elkészítenünk és lehet, hogy a sör sem lesz elég.

– Mit hallok skacok? Csak nem éppen rám gondoltatok? Valaki azt suttogta tegnap este, hogy ma itt valami TV sztár születik és szerinte kellene még sör. Arra nem emlékszem, hogy ezt álmodtam, vagy csak az utazás, de mindegy is. Jöhettek pakolni.