Ahogy mondani szokás, minden csoda három napig tart. Milyen jó is lenne. Mert a mi csodánk, nem tartott még addig se. Nehogy már jó legyen egy kicsit. Mondjuk egy kicsit tovább. Azt nem tudom, hogy Eliza, hogy tudta elintézni, de a következő füredi fesztiválra, ami alig 10 nap múlva volt, meghívást kaptunk, amire persze igent mondtunk és Elizára bíztuk az egyeztetést. Nekünk Edével amúgy sincs semmi kedvünk és hozzáértésünk az ilyesmihez. Na de éppen ezért van a csapat. – Hú, ez nagyon hamar és nagyon mély víz – sopánkodott, tőle szokatlanul Ede. – Ne rinyálj Ede, mert ez mégsem egy Michelin guide. – Tudom, tudom, de ha hiszed, ha nem…